2009. november 13. péntek, 18.00
Könyvbemutató
Anno Mesebolt, Budapest, Krisztina tér 7.
A fotón Schäffer Erzsébet és Boldizsár Ildikó látható
Boldizsár Ildikó-Szegedi Katalin: Királylány születik
Naphegy Kiadó
A háromszintes „mesebeli” bolt zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, pedig a könyvet már a (nyáron megrendezett) könyvhéten is a kezünkbe vehettük, de a csöppet sem szokványos „utóélete” megért egy elkésett könyvbemutatót!
Magyarországon eddig még soha nem fordult elő, hogy rangos irodalmi díjra jelöltek volna egy úgynevezett „gyerekirodalmi” művet. Ez a könyv elérte, hogy a Rotary Irodalmi Díj első három kiemeltjeként kapjon nyilvánosságot. Épp ezért a köszöntő szöveget Sterk Péter, a RID Alapítvány elnöke mondta el. Olyannyira nem volt formális a beszéd, hogy elég csak az utolsó mondatát idéznem: „A feleségemnek és a lányomnak azt mondtam: stipi-stopi, ezt a könyvet én mesélem el az unokámnak!”
Ezt követően Schäffer Erzsébet beszélgetett a szerzőkkel. Amikor ezen a „péntektizenharmadikán” három hullámos – vöröses színű hajzuhatag összehajolt az asztal körül, és ilyen szavakat mormolt a rendetlenkedő mikrofonba, hogy „Sitta, Nitta, Noatah, Aurita, Armelle, Pallida, Berigola”, vagy „Wamweru” , pláne „Tringatrilla”, felsejlett bennem, hogy itt három boszorka ül, és mi különféle varázsszavakat hallunk; pedig dehogy! Csupán a 9 női főszereplő nevének keletkezéséről kérdezte Schäffer Erzsébet Boldizsár Ildikót. Elárulhatom, hogy a Sitta nem más, mint a csuszka nevű madár latin elnevezése, a Netta pedig az üstökös récét jelenti latinul. De akad itt csillagképről elnevezett királylány ugyanúgy, mint távoli földrészek mesemondó asszonyainak neve.
Nemcsak az utó- de az előélete sem volt mindennapi ennek a könyvnek. Szegedi Katalin régi vágya volt egy királylányokról szóló könyv létrehozása, amit ebben a könyvben egy másik álmával együtt valósított meg. Szerette volna a különféle népek asszonyainak szépségét megjeleníteni, méghozzá egy csokorba kötve. A képek valóban befogják a világot: van benne észak és dél, kelet és nyugat, van benne hegy, víz, napfény és ég, van benne eső, szél, hó, szavanna, fa, madár és csillag. Meg persze királylányok...
Rengeteg kép elkészült már, amikor Szegedi Katalin elmesélte Boldizsár Ildikónak egyelőre csak a gondolatot, képek nélkül. Ő könnyelműen azt mondta, hogy ezekhez a képekhez ír majd egy „összefogó” történetet. Amikor Ildikó az első szövegváltozatot először felolvasta, Szegedi Katalinban „felülrajzolódott” az összes eddig elkészült kép, és elkezdődött egy komoly közös munka. Másfél évig keresték a képek a maguk mellé rendelt szövegeket, és a szövegek mellé rendelt képeket. Ildikó a textus felétől megvált, mert nagyon szerette volna elkerülni a közhelyes, giccses, didaktikus elemeket, melyeket magában hordoz a tárgy. A képek maguktól is elmesélték azt, amit régebben szeretett volna hozzájuk tenni. Alátámasztotta ezt, a könyvet kiadó Szigethy Kata egyetlen hozzászólása is. Elmondta, hogy amikor egy magyarul nem tudó külföldinek mutatta meg a Királylány születik című könyvet, ő a képekből pontosan „kiolvasta” azt a történetet, amit Ildikó melléjük rendelt. Majd pedig rengeteg példányt vásárolt belőle...
Schäffer Erzsébet az „egyszavas üzenetek” könyvének nevezte ezt a kiadványt, és úgy érezte, rajta van az „áldás”, majd felolvasott Szent Ferenc Naphimnuszából néhány passzust. Tényleg érezhető volt a párhuzam a két mű között, noha a két alkotó elmondta, hogy egyikük sem a racionális énjét használta, amikor ezen a könyvön dolgozott.
Boldizsár Ildikó, aki huszonhárom éve népmesekutatóként dolgozik, feltette magában a kérdést, hogy mit tudhatnak a „világszép” kisasszonyok, akik miatt sokszor az életüket áldozzák a királyfik, lovagok, megmentők... Tényleg! Mit is üzen a repkedő fekete madarak szárnyára írott szövegeken keresztül ez a könyv? Egyszerű dolgokat: légy jó, állhatatos, türelmes, tisztaszívű, igazmondó, szép, vidám, egészséges, és kecses! És ha ilyenné válsz, eljön érted a te királyfid! Szegedi Katalin hozzáfűzte, hogy a fürdőszobában − szembesülve nehézkesen mozgó tükörképével − olykor eszébe jut az egyik üzenet: „Légy kecses!” Jó volt nevetni ezen a kis történeten is. Láthattuk, hogy az alkotók mennyire „emberből vannak”, nagyon közel került egymáshoz a három előadó és a publikum.
Boldizsár Ildikó elmondta, hogy készül a könyv párja, a Királyfi születik, és ehhez az alkotó légkörhöz fantasztikus környezetet talált a balatoni bazaltköveken ücsörögve, ugyanis odaköltözött a tó partjára. (Ahol van hegy, víz, napfény, és ég, van eső, szél, hó, fa, madár, és csillag... na jó, szavanna az nincs :)
Schäffer Erzsébet elmesélte, hogy az ő nagypapája korában az volt a szokás, hogy a magot vető emberek egy szem búzát tettek a nyelvük alá, aminek végig ott kellett maradni a vetés ideje alatt. Csak néhány hete derült ki számára egy könyvből, hogy mi volt ennek az oka: azért kellett még „sötéthajnalban” kimenni a földekre, és ott némának maradni, hogy ne ébresszék fel az alvó madarakat, mert kicsipegették volna a puha földből a frissen elvetett magokat... Ez is szép történet volt, de az est folyamán számtalan ilyet hallhattunk még, melyeket nem is foglalhatok bele ebbe a kis beszámolóba.
Azt még elmondom, hogy Boldizsár Ildikót nagyon meglepte, hogy a saját öccse, Boldizsár Zoltán erre a könyvbemutatóra egy különleges ajándékkal készült. Megzenésített néhány szövegrészletet a könyvből, ezeket Fodor Zsuzsi énekelte el nekünk, Boldizsár Zoltán pedig gitárral kísérte a dalokat. A záródal különlegessége abban rejlett, hogy a két testvér még a gimnázium ideje alatt szerzett egy mese-rockn’roll- t, melynek így hangzott a refrénje: „mért nincs ma már királylány”. Az utolsó sorát szeretném még idézni: „(...) mert mesék nélkül nincsen valóság!”
Tényleg nincs!
A könyvhöz készült eredeti illusztrációk kiállítása még egy hónapig látható az Anno meseboltban. Érdemes betérni, mert hihetetlenül sok rejtett kincset fedezhetünk fel a képeken. Bevallom, engem most győzött meg igazán ennek a könyvnek a képi világa, mert a falakon ott van az, amit a nyomtatásban nem sikerült maradéktalanul létrehozni: az igazi varázslat!
Both Gabi
