2011. január 16., vasárnap

Kaláka Bábszínház

Rét Viki

Ki gondolta volna, hogy egyszer a gyerekemet viszem majd Kalákára?

Én minden koncertjüktől el vagyok ragadtatva, de ez az előadás nem csak annak való, aki már harmincöt éve kíséri figyelemmel a munkásságukat, hanem annak is, aki esetleg most szeretne megismerkedni velük -- no meg persze mindenki másnak is a kettő között. Kellemes "best of" hangzik el a Kolibriben: szól a nóta a Nálatok laknak-e állatok?-ról, Az én szívemben boldogok a tárgyakról, hallani új dalt az új lemezekről kortárs költőktől (Tóth Krisztina, KAF), és hallani egészen régi dalt is (Iciri-piciri, A cinege cipője). Dani szokás szerint bemutatja a hangszereket, megénekelteti a közönséget, és mesél a régi időkről, arról, hogyan árulta el nekik Tamkó Sirató Károly, hogy Berend Ede nevű orvosára várva ötlötte ki a Bőrönd Ödönt. 
Ja, tényleg, a bőröndök! 
Hiszen több ez az előadás, mint egy szokásos koncert. A három bábművész egy-egy bőröndből varázsolja elő az épp elhangzó dalhoz megálmodott, egy-két perces kis bábjátékot. Amikor a gyerkőknek meséljük, hova készülünk, érdemes inkább koncertet beharangozni, amihez egyébként bábozás is lesz. Barátnőm kisfia bábelőadásra számított, és hiányolta az összefüggő, eleje-közepe-vége történetet. Ha viszont tudjuk, mit fogunk látni, egészen varázslatos koncert-előadás-élményben lehet részünk, sötét nézőtérrel, világos színpaddal, két felvonással, szünettel, pereccel. 
Én még Finy Petrával is találkoztam gyerekterelgetés közben, de gyanítom, hogy azért ez nem tartozéka minden előadásnak...





2010. június 27., vasárnap

Málna Bálban jártunk











Berta, Elza és Ármin a piacon


Azért mentünk ezen a (verőfényesnek nem nevezhető) szombat délelőttön a Hunyadi téri piacon lévő Málna Bálba, hogy szívjunk egy kis civil levegőt ebben a nagy városban.

A „Kincsünk a Piac” – civil kezdeményezés a gyerekek számára is izgalmassá varázsolta a piacot ezen a napon. A szervezők megtalálták a témához szervesen köthető Terka a piacon című könyvet, melyet a Manókönyvek kiadásában már korábban is ismertük. A kötet szellemesen, a gyerekek számára átélhető módon beszél a piacról, a zöldségekről, a táplálkozásról.

















Hogy milyen hatással volt ez a piaci látogatás a gyerekeimre? Elég, ha csak annyit mondok, hogy szombat este mind a hárman egyöntetűen azt kérték, ebből a könyvből meséljek nekik lefekvés előtt.
Elza lányom folyton izgult, nehogy leguruljon Terka vékony csuklójáról a piros gyöngykarkötő, Berta, a legnagyobb jól szórakozott a majd minden oldalon megjelenő csintalan madárkán, aki hol telefonál, hol pedig a macska táljáról cseni el a falatokat. Elza többször kijavított, amikor véletlenül nem pontosan úgy mondtam a szöveget, ahogy a könyvben szerepel. (Eleddig kétszer olvastuk együtt a könyvet.) Ármin pedig "Bravissimo Brokkoli"-t követelte, aki az utolsó oldalon lévő rajzon a könyv írójának kezében szerepel. Bizony, még azt a szöveget is fel kellett olvasnom, ahol a szerzők bemutatkoznak az olvasók számára…

Jó, hogy vannak ilyen akciók a városban, és jó, hogy vannak olyan könyvek, amelyek az ilyen akciókhoz köthetők!













A rózsaszínű papírkorongból készült „száz-sok” pénz mind elfogyott. Büszkén alkudoztak az ifjú kofák és az éltesebb vásárlók.















A Bilimbó háza programjaként a lányaim „répa-manót” készíthettek és lekváros kenyeret is majszolhattak, méghozzá ingyen.













A gyerekek találkozhattak volna a lufihajtogató bohóccal is, ha lett volna hozzá kedvük, de sokkal jobban érdekelte őket a Hunyadi téri bekerített játszótér, ahol azonnal birtokba vették a rendkívül szellemes mászókát, és egyéb kiváló játszóeszközöket.

A fotókat Varga Zsuzsanna, A Kincsünk a Piac - Hunyadi tér egyik szervezője készítette ( www.lmv.hu/hunyadi)