Rutkai Bori és a Hébe-Hóba Banda koncertje

Vacka dalok

FUGA, Budapesti Építészeti Központ
Budapest, Petőfi Sándor u. 5. (a Katona József Színházzal szemben)

A Fuga egy új hely. A Fuga egy jó hely!
Októberben nyitotta meg kapuit a Budapesti Építész Kamara ötletéből az építészek, zenészek, színészek, filmesek, képzőművészek, és a gyerekek – igen! a gyerekek örömére ez a nagyszerű „habarcs”, amely összefogja a közönséget egy jó koncert, kiállítás vagy színházi előadás erejéig, sőt, talán azon is túl!
Nagy Bálint nyerte meg a Fuga vezetésére kiírt pályázatot, és úgy tűnik, ezúttal nem tévedtek a döntéshozók, mert rövid idő alatt olyan szellemiségű műhelyt hozott létre a belváros szívében, amely minden Nyugat-európai nagyvárosban megállná a helyét.

Jó volna idézni a rendkívül gusztusos, és lenyűgözően színes palettájú műsorfüzetből, de azt javaslom, nézzék meg a www.fuga.org.hu címen azokat az információkat, amelyek nem férnek bele ennek a beszámolónak a keretei közé.

Annyit elárulhatok, hogy minden szombat délután remek családi programok várják az érdeklődőket! Ezen a szombaton Rutkai Bori és a Hébe-Hóba Banda adott koncertet a Vacka dalokból. Lehettünk volna többen is, de ahhoz képest, hogy a hely ennyire új, jónak nevezhető az 50-60 fős publikum létszáma.

Rutkai Bori olyan színes egyéniség, aki a színpadon él igazán. Ott kerül leginkább előtérbe az a nagyon belülről jövő, mindent legyőző játékosság, kreativitás, őszinteség és spontaneitás, ami a mindennapi életben is jellemzi őt. Most olyan játékostársakat talált magának, Darvas Kristóf és Bujdosó János zeneszerzők személyében, akik zeneileg pontosan megfogalmazták mindazt, ami ebbe a sokrétű világba belefér. A Kossuth Rádióban folyó mesesorozat dalszövegeihez, amelyeket Gaál Zsuzsa írt, a zeneszerzők kivételesen invenciózus dalokat komponáltak. Rutkai Bori zeneszerzőként is jegyez két dalt a megjelent (és elkapkodott) Vacka-betétdalok lemezén. Sőt, a CD lemez borítóját is ő tervezte, ugyanis „képzett művész”. Elvégezte az Iparművészeti Egyetem „videó”-szakát.
A koncert előtt Katona Ferenc kidobásra ítélt papírpoharak, zsinegek, palackok és ki tudja miféle anyagok segítségével remek hangszereket készített a gyerekekkel együtt. Ezek mind szerepet kaptak a Vacka koncerten. Bori és a zenészek: Bujdosó János, Darvas Kristóf, Dudás Zsombor és Szerető Dániel mindannyian partnerként tekintettek a hálás közönségre, és a nagyérdemű publikum komolyan vette a szerepét. Lelkesedett, játszott, mindenben benne volt, pedig semmiféle „ismételgetősdi” nem szerepelt a műsorban. Az igaz, hogy amikor Rutkai Bori magasra emelte a saját kezűleg készített kétfejű kutyabotot, a közönség „egykutyaként” csaholt vele, de ebben szerintem nagy szerepe volt Bodrinak és Morzsának is, kik készítőjük lelkének mélyebb rétegeiből kerültek a felszínre.

A gyerekek felszabadultan adták át magukat a cseppet sem „prüntyögő” rövid daloknak. Volt egy kisfiú, aki cigánykerekeket hányt örömében, és mindenki boldogan rohant, hogy tulipán lehessen... Bori pedig meglocsolta a virágokat a zöld bőrből készített öntözőkanna-formájú táskájával. Az egyik kislány a síró-nevető Kati nevű babáját ajánlotta, hogy ő locsolja majd meg a tulipánokat a könnyeivel. Bori Katibabát is a kezébe vette, és együtt nőttek kezük nyomán a tulipánok. Sírnivalóan kedves és szép jelenetek sokasága zajlott ezen a délutánon a Fugában, de mi inkább csak nevettünk. Örültünk például annak, hogy volt közöttünk egy Márti nevű kislány, aki éppen ma volt 8 éves. Márti kapott ajándékba egy Vacka lemezt, és neki címezték azt a dalt is, ami egy születésnapról szólt. A Fuga felajánlott egy nagy asztalt az ünnepeltnek, és barátainak, Márti pedig a magával hozott tortát osztotta meg a zenekar tagjaival.

A Hébe-Hóba Banda a végére hagyta az „Ajándék” című dalt, ami a karácsonyról szólt: (...)„nyissátok ki szemeteket, hoztam egy kis szeretetet” - énekelte az angyal, azaz Rutkai Bori. És az angyal nem jött üres kézzel, a végére mindenki kapott a kezébe két szaloncukrot. Repeta is volt. Senki nem maradt ki, nem volt tülekedés, lökdösődés. Mindenki szépen megvárta, amíg Bori a kezébe nyomja azt, ami sose fogy el: a szeretetet. (Most éppen szaloncukor formájában.)
Both Gabi